Mielőtt valaki házilag a NYÁK készítésbe belefog, legjobb ha tisztáz magában néhány kérdést. Lényegében azt kell eldönteni-e, hogy mennyi időt, energiát és pénzt áldoz fel az elkészítendő NYÁK érdekében. Ebből -és néhány fizikai tényből- következik, hogy mit érdemes neki házilag elkészítenie.

Milyen NYÁKot LEHET házilag gyártani:

• Egyoldalas rajzolat
• Kétoldalas rajzolat nagy odafigyeléssel és furatfémezés nélkül
• Rajzolat minimális szélessége kb. 20mil (1mil = 1/1000inch = 0.00254mm). Elvileg 10mil is elérhető rendkívül nagy odafigyeléssel.
• Furatszerelt alkatrészek
• Furatszerelt DIP lábak között egy vezeték átvihető.
• Felületszerelt alkatrészek (SMD) bizonyos méretnél nagyobbak (1206-ig kényelmes)
• Felületszerelt integráltáramkörök közül a SOIC és PLCC tokok legtöbbje
• Beültetést segítő jelzések (szitázás helyett)

Mit NEM lehet házilag gyártani (üzembiztosan, reprodukálhatóan, jól):

• Kettőnél több rétegű panel
• Furatfémezés
• Furatszerelt DIP lábak között kettő vagy több vezeték
• SMD lábak között vezeték. NEM LEHET!
• Passzív SMD alkatrészek 0603 méret és az alatt (sasszemű szupermenek jelentkezhetnek vitatkozni :-)
• Sűrű lábú SMD IC-k VQFP, TQFP, QFN tokokban
• SMD IC-k QFN, BGA és hasonló hangyaköröm méretű, maga alá húzott lábú, egzotikus tokokban
• Szitázás (játék szintű ötletek vannak)
• Forrasztásgátló lakk (vérpisiléssel lehet csak)

Kapcsolási rajzot tervezni mindig nekünk magunknak kell, hiszen ki a nyavaja gondolkodna helyettünk? Persze cégek ezt is bevállalják, de ebből - higgyük el - , semmi jó sem sül ki.

A NYÁK tervét legjobb, ha magunk készítjük el. Általában. Ha terveztetjük a NYÁKot a kapcsolási rajzból, akkor nagyon sok mindent el kell mondanunk a tervezőnek, vagy meg kell elégednünk az _ilyen_lett_ típusú NYÁKokkal. (Méret, alkatrészek elhelyezése, tokozása, hűtőfelületek, szigetelések, áramutak, árnyékolás, stb.) Ha a NYÁK-ot magunk tervezzük, akkor olyan lesz, amilyet szeretnénk. Ha már a számítógépen sem tetszik nekünk, akkor még reszelgetni kell, ne kezdjünk bele a gyártásba.

Tehát akkor feltételezhetjük, hogy elkészült a tetszetős NYÁK terv :-)

Ha sok pénzünk van és kevés időnk, akkor gyártassuk le a NYÁK-ot valamilyen normális céggel. Ez sokkal szebb és jobb lehet, mint a házibarkács. Elvileg mindenféle technológiára van cég. Lehet egy-két-négy-sok rétegű a panel, lehet szitázás, forrasztásgátló lakkozás, bármi. Árban is találhatunk elfogadhatót. Akár még be is ültettethetjük alkatrészekkel... Ez a profi megoldás, de ezen a weblapon nem erről beszélünk.

További kérdés, hogy egy, vagy többrétegű NYÁkot kell készítenünk. A különbség, hogy több rétegnél (tipikusan kettő), feltételezzük, hogy az alkatrész lábak furatainál (vagy máshol is) a furatok átvezetnek, magyarán furatgalvanizált, vagy lyukgalvános, vagy furatfémezett a panel. Nagyon fontoljuk meg, hogy ez valóban kell-e, vagy csak a janizás beszél belőlünk!

Házilag furatgalvanizált panelt NEM LEHETSÉGES gyártani. Nincs kivétel, nincs pardon. A technológi leírása szabadon hozzáférhető, de olyan veszélyes vegyületek használatát igényli amelyeket (szerencsére) nem lehet beszerezni. Marhára mérgező palládium vegyületek! Ne csinálj ilyet!

Amit viszont LEHET jóminőségben házilag gyártani az az egyszerű, egy vagy két oldalas NYÁK. A furatok nem vezetnek át, ha átvezetés, vagy átkötés kell, akkor be lehet azokat kézzel ültetni, vagy esetleg bizonyos alkatrészeket kétoldalról megforrasztani. Ez utóbbi bár lehetséges, de nem javasolt, a meglehetősen sok hibalehetőség miatt. (Ügyeskezű, tökéletesen forrasztó, nem feledékeny, soha nem hibázó emberek rajta! Csináljátok így!)

Egy oldalú NYÁK esetén a rajzolat elkészítése a feladat, erről ezen az oldalon még sokat fogok írni. Két oldalas NYÁK-nál hozzá adódik a feladathoz a két réteg egymáshoz való precíz pozícionálása. Ez komoly feladat, de nem megoldhatatlan. Vannak rá jó módszerek. Erről is lesz szó.

A rajzolat vastagsága, illetve vékonysága jórészt a mi ügyességünktől és az alkalmazott anyagok tisztaságától függ. Vasalásos eljárással van egy bizonyos vastagság, ami alá nem tudunk lejutni, mert lehúzáskor a fólia letépi a túl vékony vonalat, de áztatáskor is lepottyan a kb. hasonló szélesség alatti csík. Fotózással kicsit finomabb rajzolat érhető el, de házilag ettől se várjunk csodát. Vékony vonalaknál maratáskor hozzájön az alámaródás problémája is. Ez jórészt a maratószer és a körülmények helyes megválasztásával kiküszöbölhető.
20mil elérhető. 10mil nem elérhető.
A kettő között meg ott van a hitvita és a szupermenek játéktere.

2009.10.07. Újra kellett gondolnom az álláspontomat. A többszörös laminálás rendkívül megerősíti a tonerpor tapadását, de a papír lehúzás akkor is veszélyes. Kipróbáltam egy fénykép laminálásával és maratásával. Nem dörzsöltem le a pici pöttyök fölül a paprírt, arra gondolva, hogy a maratóoldat majdcsak átáztatja a papírt. Így is lett. Az eredmény szuper. Sokkal kisebb pontok lettek, mint eddig. Tehát a fenti állításomat fenntartva kísérleteket végzek a 10mil, illetve 5mil irányába. Remélem, hogy bizonyos megszorításokkal (pl. sokkal lassabb maratás), de elérhető lesz vékonyabb vonal is.

Kapcsolási rajz

Kapcsolási rajz bevitelére rengeteg program létezik. A NYÁK-hoz való eljutás szempontjából azonban az alábbi részletek a valóban fontosak:

• Könnyen kezelhető legyen! Ez szubjektív, de fontos. Neked legyen jó! Ha nem jó, nem csinálod...
• Legyen benne elég sok alkatrész. A legtöbbjét úgyis Te magad fogod megszerkeszteni, de legalább az illúzió legyen meg kezdetben.
• Legyen használható szimbólum/alkatrész szerkesztője. Ezt is Neked kell használnod.
• Legyen a NYÁKtervező számára emészthető kimeneti formátuma (netlist)! Például Eagle/PADS/Protel/OrCAD/...
• Tudjon nyomtatni. Mert ritkán, de kell.
• Tudjon képfile-ba exportálni. Hogy kirakhasd a netre :-)

Mivel lehetséges, hogy megépítés előtt szeretnéd kipróbálni a kapcsolásodad -magyarán szimulálni szeretnél- gondolkozz el azon, érdemesebb-e egy áramkörszimulátorral kezdeni, amibe szinte biztosan be van építve kapcsolási rajz szerkesztő. Több oktatási és non-profit célra elérhető ilyen eszköz van. Fizetős meg még több.

Amiket már próbáltam:

• OrCAD. Még DOS alatt használtam, akkor jó volt, most többet várok el. Az utolsó Windows alatti verzió számomra használhatatlannak bizonyult.
• TinyCAD. Ingyenes Windows alatti programocska. Egyszerű, elég stabil, de apróbb problémái vannak. Többféle kimenete van. Használható.
• Multisim. Fizetős, de profi. National Instruments. A név kötelez. Nagy, szép, megbízható és borzasztóan drága. Félig-meddig egybeépített az autorouteres NYÁK tervezővel.
• ...Target3001...
• DipTrace. Van ingyenes és fizetős változata is. Az ingyenes változat korlátozott, de nem kiherélt. Még barátkozom vele, de ígéretes. Egybeépített az autorouteres NYÁK tervezővel. Talán érdemes megvenni céges alkalmazásra is.

Nyomtatott áramkör (NYÁK)

A nyomtatott áramkör megtervezésére szintén sokféle eszközből válogathatunk. Mielőtt belevágnánk azért tisztázzuk, hogy az alkatrészek elhelyezése és a huzalozás két nagyon eltérő dolog. Mindkettőre vannak manuális és automatikus eszközök is, de egyértelműen egyik sem jobb, vagy rosszabb, inkább kiegészítik egymást.

Az alkatrészek automatikus lerakása a NYÁK egyik sarkába kényelmes dolog. Ez _nem_ automatikus elhelyezés, csak előkészíti a kényelme helyrehuzogatást. A automatikus elhelyezés egy komoly tudomány és kevés szoftver tudja jól.

A huzalozás (route) kézzel nélkülözhetelen. Nem tudod elkerülni, szokj hozzá a gondolathoz! Az persze igaz, hogy ügyes elhelyezéssel és jó autorouterrel a több oldalas NYÁKok pikk-pakk elkészülhetnek. Egy oldal esetén általában baj van. Az extra öröm, ha a programunk tud egyoldalon autorouterrel tervezni é esetleg még átkötéseket is tud beillszteni. Ez jó, csak a program "kezére kell nézni", mert sok autorouter (és nem csak egy oldalon) sajtkukacot modellez, úgy telefúrkálja a panelt átkötésekkel.

Szempontok:

• Könnyen kezelhető legyen! ... Ha nem jó, nem csinálod ... Mint feljebb ...
• Legyen benne jó sok alkatrész tokozás (footprint)... bla-bla-bla ... úgyis Te magad fogod megszerkeszteni ...
• Legyen használható tokozás szerkesztője. Ezt is Neked kell használnod.
• Tudjon nyomtatni. Ennek megoldása létfontosságú. Ha nem tud, akkor tudjon gerber kimenetet, mert az egy bejárt út mind a házi, mind a profi gyártás felé.
• Tudjon képfile-ba exportálni. Hogy kirakhasd a netre :-)

NYÁK tervezésben szintén nagy a hazudozás. A legtöbb "ingyenes" tervező eszköz tisztán átverés, mert _csak_és_kizárólag_ saját formátumú kimenetet produkál, aminek a célja, hogy egy zárt gyártató szolgáltatást vegyél igénybe, vagyis fizess . Na most tessél szépen kiszámolni, hogy neked innen Magyarországról mennyibe kerülhet egy amerikai NYÁK gyártató céggel egy-egy darab panel legyártatása. Baromi sokba. Ha meg prototípust nem tudsz így gyártatni (mert más kerülő út ezen eszközöknél nincs), akkor a nagyobb szériát miért ott készíttetnéd? Itthon is vannak normális, profi gyártók. Szóval ez egy durva és tisztességtelen csalás. Az említett program neveket nem írom le, hogy ne perelgessenek, de a "Free PCB editor" Kugli szürcs (gy.k. Google Search) első 5-6 találata garantáltan ilyen szutyadék. Tehát csak azért használni egy csili-vili programot, hogy utána a képernyőn nézegethesd és kispapírkára lerajzolhasd a kész tervet, mert sem exportálni, sem nyomtatni nem lehet... Nem tűnik nagyon értelmesnek.

Az oldal címe okán (...házilag...) a drága, üzleti NYÁK tervező rendszerekről nem beszélek. Aki ilyet meg tud venni, az bizonyosan el fogja olvasni a részletes dokumentációt és igénybe fogja venni a terméktámogatást is.

Vannak továbbá hivatalos "nagy" NYÁK tervező programok, amiknek van free, vagy lite, vagy egyéb verziójuk. Ezekkel is vannak fenntartásaim, mert gyakran a használhatatlanságig vannak lebutítva. Pl.: van olyan, amelyik csak egy adott formátumban tud menteni. Ezt már ismerjük. Vagy csak bizonyos könyvtárak vannak benne. No, egy idő után az ember már nem csak 555-össel szeretne dolgozni, szóval ezek legtöbbje is kuka. (Nem mind!)

Vannak szerencsére nem kiherélt ingyenes üzleti programok is. Itt kötve vagyunk a fejlesztő céghez a jövőbeli támogatás és frissítés ügyekben, de akár meg is érheti. Én most kacérkodom egy DipTrace nevű programmal, ami korlátozottan ingyenes, bővítve megvásárolható és többféle konstrukcióban olcsó és drága is tud lenni. Akár meg is érheti... Egyelőre a könyvtára jó, a kezelhetősége megfelelő, a mérete kezelhető, nem dobja taccsra az ócska kis gépemet. (Elvem az, hogy a napi munkára egy kb. öt évvel ezelőtti gépnek alkalmasnak kell lennie. Csak a divat és új játékok miatt nem veszek új gépet. (VinFos Pista még ötlet szintjén sem kerülhet a lakásom közelébe.) Többnyire ez tartható. Linux alatt a gépeim mint a villám hasítanak. A csak VinFos alatt működő programok meg érjék be azzal, ami van, ez jelenleg Win2K. Így elég sok kiesik, de nem bántam még meg :-)

Az opensource/freeware világban meg lehet bízni, amit leírnak, az menni is szokott, amit nem, az pedig nem. No és általában nem függenek más eszközöktől. Nem szemetelik tele a másolásvédelem miatt az egész gépet. Sajnos azért a kezelhetőségük gyakran elmarad a drága üzleti szoftverekétől. Persze ez néha előny, néha hátrány.

A drága üzleti szoftverek "megoldott" használatát senkinek sem tanácsolom. Ezer oka van. Én például szeretek nyugodtan aludni. Továbbá arra is szeretek gondolni, hogy az én békés munkám eredményéből _én_ szeretnék nyugodtan megélni. Valahol azt a szoftvert is fizetésért írja valaki ... Ő is szeretne megélni.

Amiket már próbáltam:

• FreePCB. Kicsit nehéz volt megszokni, de utána már gyorsan használható egyszerű feladatokra. Nincsen benne autorouter. Szépen integrálódik a FreeRoute autorouterhez, de ahhoz állandó net kapcsolat kell (mert WebStarttal onnan tölti az aktuális verziót), de nagy izmos gépet is igényel, mert valójában mégiscsak a kliens gépen fut a program. Kézi tervezésre butus, de alkalmatos. Automatikusra profi, de lassú. Mindez ingyen. Hmmm...
• UltiBoard. Nagyon drága, nagyon profi, nagyon Windows.
• Protel. Drága, fizetős, profi.
• Pads. Fizetős, régi és új is, egy a nagy öregek közül. Már DOS alatt profi eszköz volt. Folyamatosan fejlesztik, és rengetegen használják ipari célokra.
• GEDA. Macerás, de -mint szinte minden opensource eszköz- működik, használható.
• KiCAD. A hideg kiráz tőle. Ingyenes. Állítólag lehet vele tervezni is. Nekem mindenem tiltakozik a kezelőfelülete ellen.
• ...Target3001...
• ...DipTrace...

Végezetül:

• Akármilyen programot választasz, be kell tanulnod.
• Akármilyen programot választasz, be kell laknod, szimbólumot, tokozást kell szerkesztened.
• Válassz olyan eszközöket, amik a teljes folyamatra számodra elfogadható megoldást nyújtanak.
• Gondolkoznod neked kell. A pénz sem helyettesíti a gondolkodást!
• Lopott/másolt/feltört programmal ne dolgozz! A jogi és erkölcsi szempontokon túl: ha nem megy valami, magadra maradsz.

Nyomtatás - No itt kezdődik a lényeg, a fő téma. Vége a dumának.

Valahogyan a szépen 'ámítógéppel elkészített NYÁK tervből fizikai panelnek kell készülnie. Ehhez első lépés a technológia kiválasztása. Nagyjából az alábbiak közül választhatunk:

• Ha az ingyenes tervező programunk valamilyen fix NYÁK gyártó szolgáltatáshoz kötődik, akkor lehet máris a file-okat emailben elküldeni, a számlát kifizetni és várni, hogy mit sikerül alkotniuk :-)
• Ha itthon akarunk gyártatni, akkor egyezkedjünk a gyártóval, hogy a programunk tud-e neki megfelelő formátumot szolgáltatni. A gerbernek és drillnek szoktak örülni.
• Ha fotózni akarunk, akkor először nyomtatnunk kell.
• Ha vasalni akarunk, akkor is nyomtatnunk kell.

A fentebb említett FreePCB program nem tud nyomtatni, de készít gerber file-okat. Ez bőségesen elég, mert léteznek PCB gyártás előkészítő/ellenőrző programok (pl. ViewMate), amik ingyen hozzáférhetően segítenek megnézni/ellenőrizni/nyomtatni a - például gerber formátumú - gyártási adatokat.

A fotózásos technikát több barátom használja, én próbáltam nagyon régen, de nem tetszik, pedig el kell ismerni, hogy gyönyörű paneleket lehet vele készíteni. Csak röviden említem, hogy először átlátszó hőálló (pl. írásvetítő) fóliára ki kell nyomtatni a tervet, azt a fotólakkal előkészített NYÁK lemezre rá kell exponálni, elő kell hívni, fixálni kell, majd maratni. Ezután a tisztítás, ónozás és összeszerelés következhet.

Újabban divatos a vasalásos technika, aminek én is "bedőltem" :-) Van vele gond, de elég kényelmesen, elég jó eredményt lehet elérni. Itt is először ki kell nyomtatni a tervet.

Legújabb hóbortom (sajnos nem egészen saját ötlet) a laminálásos technika. Ez teljesen azonos a vasalásossal, "csak" éppen vasaló helyett lamináló gépet használok. Tessék megfigyelni az eredményeket!

A nyomtatásnál ügyeljünk a következőkre:

• Mérethelyesség. Ki kell találni/tapasztalni/beállítani hogy amit mi terveztünk az pontosan a megadott alkatrész méretnek megfelelően kerüljön a papírra. Aki fotózza a NYÁKOT, az küzdhet nagyítással és kicsinyítéssel, de aki vasalni akar, annak 1:1-es méret kell. Pont.
• Tükrözés. Találjuk ki, hogy a panel alsó vagy felső fémezését nyomtatjuk és annak megfelelően tükrözzük a nyomtatási képet a nyomtató programmal. A ViewMate ilyeneket tud.
• Az elforgatás általában nem gond. Ha kétoldalas panel készítünk, akkor módszertől függően fontos lehet.
• Fotózáskor esetleg (negatív lakk esetén) szükség lehet inverz/negatív kép nyomtatására. Vasaláshoz ez nem kell.
• Többszörözés, panel kihasználás. Ilyenkor célszerű a nyomtató programmal egymás mellé helyezni annyi példányt a gyártandó panelből, ami gazdaságos a kívánt fizikai lemezen. Pici bütyökből sokat, nagy cuccból keveset. Ha a nagy gyártó cégek meg tudják oldani, mi is megtehetjük.
• Ne spóroljunk a "technológiai kerettel"! Ez a panel széle, amire nem teszünk semmit. Leesik, levágjuk, hulladék. Igen, van ilyen, kell ilyen. Nem magyarázom. Ha nem csinálsz (akkorát, amekkora Neked alkalmas), akkor csak szenvedni fogsz.
• Mire és mivel nyomtassunk? No ez itt a fogas kérdés...

Vasalásos technikánál az alap gondolat az, hogy egy fényes jellegű papírra lézernyomtatóval nyomtatunk. Ekkor a fekete (NYÁK fémezés, vezeték, stb.) területek a tonerporból a papírra sütött kicsi foltokként jelennek meg. Ez a tonerpor valamilyen műanyag polimer, amit forró vasalóval egy fémlemezre a papírról "át lehet dörgölni". A fém lemez (réz) utána maratható, mert a tonerpor polibigyója ellenáll a gyengébb vegyszereknek, jelen esetben a vasklorid oldatnak, a sósavnak, a hidrogén peroxidnak és a híg salétromsavnak is. A tudomány az, hogy ezt az "átdörgölést" nagyon pontosan végezzük el. Ez függ a nyomatatótól, a használt hordozótól (értsd papír vagy fólia), a hőmérséklettől, kicsit a nyomástól, ezek egyenletességétől ... és egyéb nem bizonyított hittételek érvényrejutásától ;-)

Ismert működőképes, jó eszközök/anyagok/kombinációk:

• Tetszőleges fekete-fehér lézernyomtató, ami szép tiszta képet ad, rendes tonerrel. Az utángyártott tonerek legtöbbje szintén nem okoz gondot.
• Jobb fajta szines lézer nyomtató fekete-fehér módban. Ezek nem mindegyike tökéletes, de többnyire nincsen gond. Én is ilyet használok gond nélkül.
• Műnyomó papír. Beszerzése kétséges, de akinek van, az erre esküszik.
• Fényes fotó papír. Én HP Glossy papírt használok a mellékelt eredményekkel (és esküszöm rá :-).

Problémásabb, de általában használható eszközök/anyagok/kombinációk:

• PnP Blue fólia. Drága, de a nyomtatása mindig probléma mentes. Vasalni kell a NYÁKra és lehúzni. Vastagítja a vonalakat, a vékony szigetelőcsíkokat eltakarhatja. Kicsit ázik maratáskor.
• PnP Wet lap. Drága, de a nyomtatása mindig probléma mentes. Vasalni kell a NYÁKra és leáztatni. Szép a képe. Eléggé ázik maratáskor.
• Lengyel átlátszó PnP transzfer fólia. Drága, a nyomtatása erősen koszol. Ezek után a vasalata -a vártnak megfelelően- halvány és koszos. Csak feltételesen ajánlott. Elvileg csak vasalni kell a NYÁKra és lehúzni. Talán a hőmérséklet beállítással kellene játszani, hogy jó legyen. Nekem nem vált be.
• Pauszpapír változatok:
• Ezeket egyenként ki kell próbálni.
• !!! De csak óvatosan !!!
• Van olyan nyomtató, amit nyomtatáskor azonnal össze-visszakoszol. A lézernyomtatók tisztítása nem egyszerű feladat. Ha mégis erre kényszerülnénk, próbáljunk nyomtatni üres oldalakat. Ha már tiszta a kijövő lap, akkor nyomtassunk teszt oldalt. Ha nem tisztul ki, foltos, pöttyös marad, akkor jön a csavarhúzó és a porszívó...
• Sütőpapír változatok:
• Ezeket is egyenként kell kipróbálni
• Van amelyik szépen átvasalódik, de nem fed.
• Ez a két előző félmondat együtt értelmetlen, de igaz. ALUFIX sütőpapírral nálam szép fekete a nyomtatott kép, de halvány lesz vasalás után és maga a NYÁK maratva ragyás, likacsos. Mintha már a papíron olyan stabillá válna a toner, hogy nem olvasztja meg a vasalás. És nem tapad át a rézre.
• Emellett sütőpapírról pólóra lehet színes képet is átvasalni közepes eredménnyel.
• A sütőpapírról a toner olyan szépen leválik pár csepp víz hatására, hogy ennek működnie kellene. Csak éppen nem teszi.

Vasalás (és laminálás)
Amikor rájöttem, hogy ez mekkora gond, akkor kezdtem el az oldal információit írásba foglalni.

Nem kell mást tenni, mint a szépen kinyomtatott mintát a NYÁK rézfelületére rávinni.

Azonban...

• Pontosan kell elhelyezni a mintát a rézfelületen.
• Két oldal esetén egymáshoz képest IS pontosan kell elhelyezni a mintákat a rézfelületen.
• A mintának (tonerpor) a rézre egyenletesen kell tapadnia.
• A mintának a hordozóról (papír/fólia) teljesen le kell válnia.
• Csak teljesen tiszta rézfelületen tapad a tonerpor.
• Csak teljesen tiszta rézfelületet lehet maradéktalanul lemaratni.
• A vasaló nem egyenletesen melegít.
• A vasalóval nehéz mindenütt egyforma nyomást kifejteni.
• Ha nem elég meleg a vasaló, akkor nem tapad át a tonerpor.
• Ha túl meleg a vasaló, akkor szétnyomódik a mintázat, megég/szakad a papír/fólia.
• Ha túl rövid ideig áztatjuk a papírt, akkor letépheti a mintázatot.
• Ha sokáig áztatjuk a papírt, akkor leázhat a mintázat.

Van baj elég. Lehet egyáltalán így NYÁKot készíteni? Persze, csak figyelmesen, türelmesen.

BIG HIPE! Hurrá, itt a világcsoda ;-) Sajnos nem én találtam ki, de attól még nagyon praktikus megoldás, ha a vasalót lamináló géppel helyettesítjük. Ekkor nem kell a hőmérséklet beállításával (állandóan) törődnük. Nem kell az egyenletes nyomással törődnünk. És általban kényelmes, reprodukálható, kicsit ipari.

Mit tegyünk és mit ne:

• Tegyük:
  • Nagyon alaposan és óvatosan tisztítsuk meg a rézfelületet. Legyen oxid/por/zsír és vízmentes. Erre a CIF súrolószer egy háztartási szivaccsal, vízzel és egy alapos szárítás (hajszárítóval vagy anélkül) éppen megfelel. Vagy akár két NYÁK lapot is összedörgölhetünk egy kevés CIF-fel. Próbáld ki, egyszerű és hatásos!
  • Sima falapon (pl. vágódeszka) vasaljunk. Mert az úgy jó.
  • Legyen saját vasalónk. (A zasszony nem állítgatja el...)
  • Állítsuk be a vasaló hőmérsékletét pontosan (ha nincs erre alkalmas hőmérőnk, akkor próbálgatással). Ha az asszony mindig elállítgatja a vasalót, ezt a rézlemeznek ugyan magyarázhatjuk, de a NYÁK jó nem lesz. Figyelem! Minden hordozóanyaghoz más és más hőmérséklet kellhet.
  • Figyelmesen és pontosan illesszük és rögzítsük a mintát a rézlemez kívánt részére.
  • Lassan és egyenletes mozdulatokkal vasaljunk. Egyformán át kell melegíteni a mintázat és a rézlemez minden részét.
  • Hagyjuk a vasalt lemezt nyugodtan kihűlni, utána áztassunk. (Ez talán nem olyan fontos.)
  • A laminálást ismételjük meg bátran több irányban (3-4-szer akár) Nem nyomódik szét, nem szakadozik.
• NE tegyük:
  • Ne használjunk koszos panelt! Az eredmény foltos NYÁK.
  • Ne használjunk koszos vasalót! Minden bajunk lesz vele.
  • Ne dolgozzunk göröngyös felületen. (Na vajon miért?)
  • Ne dolgozzunk olyan felületen, ami nem hőálló. Mert az asszony agyonüt.
  • Ne vasaljuk vizesen a panelt!
  • Ne nagyon nyomogassuk a vasalót a lemezre! Az eredmény foltos NYÁK. Vagy egyenletesen nyomjuk, vagy sehogy. Akár a vasaló súlya is elég lehet. Elvileg a tonerport a melegség viszi át a rézre, nem a nyomkorászás. Ha nagyon nem megy (mint nekem), akkor használj lamináló gépet!
  • Vasalásnál: Ne nézegessük, hogy már áttapadt-e a minta! Az elkezdett/megszakított/újrakezdett munka semmit sem ér. Az eredmény foltos NYÁK. Arról nem is beszélve, hogy a művelet ugyanígy nem megismételhető. Egyszer lehet jó, de hogy még egyszer ugyanolyan nem lesz, az biztos.
• A választott technológiától függően:
  • PNP-Blue:
    • A vasalási hőmérséklet legyen 140-150 Celsius fok.
    • Ne nyomjuk nagyon a vasalót, mert szétlapulnak a vonalak.
    • Csak akkor kész a vasalás, ha a vasaló alatt a kék alapon szép tisztán látható a fekete rajzolat.
    • Ez a fólia nem viseli el a többszöri melegítést, a vasalás újrakezdegetését. A nézegetem/vasalgatom/nyomogatom munka eredménye garantáltan foltos/leváló hulladék panel lesz.
    • Vasalás után várjuk meg a teljes kihűlést. Melegen a lehúzás veszélyes.
    • A kihűlt panelról a "több" párhuzamos vonal irányában lassan, de egyeneletesen húzzuk le a fóliát. A vonalakra merőleges irányú lehúzás könnyebben okoz problémát.
    • Gyakran szélesebb a leválási kép, mint a szándékolt rajzolat. Ezt karctűvel óvatosan javítgathatjuk. Érdemes az alacsonyabb hőmérsékletet és kisebb/nagyobb nyomást kipróbálni.
    • Go to maratás ;-)
  • PNP-Wet:
    • A vasalási hőmérséklet legyen 140-150 Celsius fok.
    • Csak akkor kész a vasalás, ha a vasaló alatt vékonyan átdomborodik rajzolat. Ezt a gyakorlott szem látja meg. Ki kell próbálni, kellő türelemmel.
    • Vasalás után várjuk meg az alapos kihűlést, melegen az áztatás veszélyes.
    • Vasalás után langyos vízben le kell áztatni a hordozó papírt.
    • Az áztatás során a papír magától teljesen leválik. Piszkálni nem szabad!
    • Go to maratás ;-)
  • Műnyomópapír és HP Glossy:
    • A vasalási hőmérséklet legyen 160-170 Celsius fok.
    • Csak akkor kész a vasalás, ha a vasaló alatt vékonyan átdomborodik rajzolat. Ezt a gyakorlott szem látja meg. Ki kell próbálni, kellő türelemmel.
    • Vasalás után várjuk meg az alapos kihűlést, melegen az áztatás veszélyes.
    • Vasalás után langyos vízben le kell áztatni a hordozó papírt.
    • Az áztatás során a papír többnyire nem válik le! Ne várjunk rá!
    • Várjunk 3-4 percet, utána ujjbeggyel finoman dörzsöljük le a papírt. Óvatosan! Le lehet dörzsölni a mintát is.
    • A nagyobb darabokat le is lehet húzni, nagy körültekintéssel. Óvatosan! Le lehet tépni a mintából is!
    • Hogy mennyire szabad dörzsölni és milyen is a "szép" leválás, ezt a gykorlat dönti el. (És a mellékelt fényképek segíthetnek.)
    • Várjuk meg, amíg megszárad a panel, mert ekkor lehet ellenőrizni (és javítani) a mintázatot.
    • Go to maratás ;-)

Laminálásnál erre ügyeljünk:

• Tervezzünk nagy rézfelületeket, vagy sok vonalat egymás mellé. A magukban kószáló vezetékek nehezebben tapadnak, könnyebben letépődnek.
• Gép választásnál a beállítható hőmérsékletű, több sebességes, (akár használt) komolyabb modellek jönnek szóba.
• A drága gép nem feltétlenül jobb, az új nem feltétlenül jelent garanciát. Ha nem tudod mitől jó, ne vedd meg!
• Kétoldalas NYÁKhoz feltétlenül két fűtött hengerrel rendelkező modellt válasszunk, mert akkor egy menetben lehetséges a rétegek panelra rögzítése. Persze ezt a fázist is meglehet ismételni a jobb tapadás érdekében. (Elvileg lehetséges egyoldalas géppel is külön-külön laminálni a két oldalt, ügyelve a már készre. A kockázat és macera miatt nem javaslom.)
• Minél vastagabb fóliát kezel a gép, annál valószínűbb, hogy szépen átfűti a mi NYÁKunkat is. Tipikusan jó a 2*125mikronos gép.
• A vékonyabb NYÁK lemezt könnyebben átfűti a laminálógép (meg ugye a vasaló is).  0,4 mm-es vagy 0,8 mm-es NYÁK lemez problémamentes. A 1,5 mm-es lemezekkel már gond lehet. (Nekem egy 20 cm * 20 cm * 1,5 mm-es egyrétegű panel hibátlan laminálása gyakorlatilag egyáltalán nem sikerült. Ez 6-8 nyomtatás vasalás/laminálás próbát jelentett vegyes hordozóval. Sehogyan sem lett jó.)
• A legtöbb lamináló gép rugós felfüggesztéssel rendelkezik. Mármint a két hengert egy ilyen mechanizmus választja el. Ezekbe gyakorlatilag mindenféle vastagságú NYÁK lemez berakható, mert a rugó a távolságot (itt vastagságot) kiegyenlíti. Igen! 2-3 mm vastag lemezeket is lehet 2*125mikronos géppel laminálni! (Figyelve az előbbiekre.)
• Legyen a gép (mindkét henger és a ki/bemenet) mindig tiszta, por-, zsír- és cseppmentes. Hát... ezt a legnehezebb betartani.
• Mindig várjuk meg, amíg teljesen felmelegszik a gép. (Eközben forogjon a henger, hogy egyenletesen átmelegedjen.) Akár a NYÁKlemezt is átengedhetjük rajta párszor előmelegítésként.
• Próbálgatással állítsuk be a kívánt NYÁKvastagság/hordozóanyag/hőmérséklet/sebesség kombinációt. Ha ezt egyszer jól csináljuk, többet nem lesz gondunk.
• Nálam bevált:
  • GMP PHOTOART-17LSI
  • A5 méretig, 2*125mikron, beállítható hőmérséklet, 6+1 sebességes
  • (Használtan Vaterán 4000 HUF volt)
  • Beállítás: 160 Celsius fok, 1-es (legalacsonyabb) sebesség. (Erős gondolatom, hogy magasabb hőmérséklet a fotópaír hordozónak jobb lenne. A PnP-Blue és egyéb fóliák feldolgozási hőmérséklete adott, azon ne változtassunk!)
• A minta pozícionálására ragasztószalag csíkot vagy magából a nyomtatott papírból készített tasakot lehet használni.
• Olyan ragasztószalagot használjunk, ami bírja a melegítést! Ha nem, akkor tisztogathatjuk le a fűtött szilikon hengerekről...
• Kétoldalas NYÁKhoz készítsünk tasakot! A tasak legyen határozott élű, hogy mindig egyformán húzza be a gép. Akkor a rétegek szépen egymás fölé fognak esni.

Technológiától függetlenül: ami nyomtatott (értsd fekete) minta a levált/lehúzott/leázott papíron maradt, az a hiba. Keressük meg a helyét a rézre tapadt mintázaton. Biztosan hiányozni fog. Ha ez sok, akkor ideje tisztára sikálni a panelt és előröl kezdeni a nyomtatást és vasalást... Javítgatni csak korlátozottan érdemes. Inkább gondoljunk a hőmérséklet és nyomóerő megfelelő beállítására!

• Hiányzó minta kiegészítésére használj lakkfilcet! Minden rendesebb papírboltban/kreatív boltban van többféle is, 0.3-1.0 mm között és ezerféle színben. Nekem a fekete 0.5-ös bevált :-)
• Mezei CD/DVD feliratozó vagy csak "sima" alkoholos filcet nem érdemes használni, mert minőségük változó. Lehet jó is! (Próbáltam, van szuper jó most is, de volt olyan is, amit kézzel elmázoltam, tehát hulladék.)
• A TN190 NYÁK javító filc (a gyártó cég egyéb érdemeinek elismerése mellett) ipari hulladék. Ne használd! Rézen az áttetsző halványzöld nem látszik. A TINTENPEN típusú filcből csak könyörgésre jön a folyadék. Fedése gagyi. Le ugyan nem maródik, de nemigen tudod, hogy hova is került a lemezre. Javítani nem lehet, mert felsérti a már előbb megrajzolt vonalat.
• Többlet minta eltávolítására a karctű a legalkalmasabb. Néha hegyes csipesz, szike, snitzer is megfelel. Csak óvatosan, mert utána megint jöhet a lakkfilc ;-)))

Figyelem! Kétoldalas NYÁK gyártásakor ilyenkor kell ellenőrző furattal megbizonyosodni arról, hogy a rétegek szépen egymásra illeszkednek. Erre a panel négy sarkában illik megfelelő mintát rajzolni és azt illedelmesen kifúrni. Azt, hogy milyen esetben kell a nyomtatást/vasalást újrakezdeni, mindenki eldöntheti maga...

Maratás
Hitviták újabb szintere :-)

Ki kell választanunk a marató anyagot és a technológiát is.

Tapasztalataim az anyagokkal:

• A vasklorid szépen mar. Praktikus.
• A vasklorid kristály, -oldat, vasklorid alapú marató folyadék, továbbá a hidrogén peroxid, a sósav mind-mind könnyen beszerezhető és egyik sem drága.
• A sósav tartalmú keverékek alámaródásra hajlamosak. Agresszív, nekem nem vált be semmiféle keverékben sem.
• A hidrogénperoxid és sósav keverék nagyon gyors. Agresszív, csak ügyeskezű szupermeneknek.
• A TN150 marató folyadék nem más, mint vasklorid és sósav. Drágább a vaskloridnál, alámar a sósav miatt. Hosszabb áztatásnál mindent megtámad. Minek használnám?
• Vasklorid kristály és bekevert vasklorid oldal vegyszerboltban vásárolva kb. azonos árú. Az oldat kényelmesebb, a kristály olcsóbb. Lehet választani!
• Ha benne felejted a lötyiben a panelt, akkor leválhat/alámaródhat stb. Ügyelj erre, de azért ha csak tiszta vaskloriddal maratsz, kevésbbé veszélyes egy ilyen baleset.

Tapasztalataim a technológiákkal:

• A folyadék/oldat koncentrációja legyen megfelelő! Fajtától függ, hogy ez mit jelent. Ha már mások kiszámolták és ki is próbálták az arányokat, ne akard feltalálni a spanyolviaszt. Úgy lesz az jó.
• Az oldat a maratás folyamán rézkloriddal "dúsul", ezzel a hatékonysága csökken. Az elején nagyobb sebességgel marja a rezet, később lassabban. Ezt vegyük figyelembe.
• A szükséges folyadék mennyisége kiszámolható a panel méretéből. Kémikusok előnyben! Ezzel lehet spórolni, márminthogy elég pontosan kiszámoljuk, meg lehet pocsékolni, hogy sokkal több folyadékot használunk el. Ám ha pocsékolunk, akkor a "hatékony" oldat aránya magasabb, mint a takarékos esetben, tehát gyorsul a folyamat! Takarékos esetben azt kell elmagyarázni a végén a folyadéknak, hogy a még "aktív" folyadék részek menjenek oda dolgozni a még megmaradt rézfoltokhoz. Ez a végén szörnyen lassú is lehet. Tehát inkább az "ökölszabály" alapján határozzuk meg a folyadék mennyiségét, mint a precíz számítás szerint!
• A maratás sebességét befolyásolja a rézfelülettel érintkező friss oldat mennyisége. Magyarán: ha mozgatjuk a panelt vagy a folyadékot, gyorsul a maratás. Profi cégek szórófejjel spriccelik az oldatot a NYÁKra (és visszaforgatják). Ettől lesz a folyamat náluk gyors (és anyagtakarékos).
• A sima áztatás problémamentes a rendesen megvasalt paneleknél.
• A lötyögtetés és megfelelő hőmérséklet (40 Celsius fokos oldat) sokat gyorsít a maratáson, de kellő türelmet igényel. (Engem a guta üt meg tőle.)
• A szivacsos módszer rendkívül mocskos meló, de látványosan gyors eredményt lehet vele elérni.
• Szivaccsal nagyon könnyű beledörzsölni a mintába, amit az oldat egy szép nagy lyukkal azonnal meghálál :-( Igazából nekem a szivacs be is vált, meg nem is.
• Áztatásnál és lötyögtetésnél a panel széle kezd először lemaródni. Nagy panelnél lehet ezzel gond.
• Szivacsozásnál a panel közepe kezd előszőr lemaródni. Kis panelt macerás kézbefogni, nagynak meg a széle macerás.

Áztatás leírása:

Beletesszük a panelt a marató folyadékba és várunk. Néha kivesszük (megfelelő eszközzel), ellenőrizzük az állapotát és ha megfelelőnek találjuk, befejezettnek nyilvánítjuk a műveletet. Ehhez azért kell türelem és a mintázatnak is el kell viselnie az időt leázás nélkül.

Lötyögtetés leírása:

Az előző módszerhez hasonlóan belehelyezzük a folyadékba a panelt, de nagy cselesen és kellő óvatossággal rázogatjuk az edényt, vagy kavargatjuk a folyadékot (nem összekaristolva a panelt). Az előzőhöz képest jóval hamarabb várható eredmény. Az elején látszólag lassabban, majd begyorsulva, a vége felé (mikor már csak kis réz maszatok vannak a panelen) borzasztóan lelassulva halad a folyamat.

Szivacsozás leírása:

Apró ötlet, profi hatékonyság, "veribig" kosz.
Volt már szó a rézfelülettel érintkező folyadék mennyiségéről. Ha egy marató folyadékba áztatott szivacsot nyomogatunk a penelhez, akkor egy-egy nyomás-elengedés során irdatlan nagy sebességgel halad a folyadék a felület felett. Nyomogassuk csak egy darabig és szépen el fog tűnni a réz. Ez komoly. Működik, rettentő lucskos munka, de gyors és látványos. Figyelem! Szivacsozáshoz feltétlenül használjunk gumikesztyűt és megfelelő munkahelyet! Minden maratószer árt a bőrnek, ha meg még tapicskolunk is benne, akkor hát nagyon. A szivacsozás csöpög és fröcsköl. Csak erre alkalmatos helyiségben szabad/érdemes végezni. A ruházatunkat érő attrocitásról már nem is beszélek.

Fúrás

Nem kell mást tenni, mint a szépen kimaratott panelen megkeresni a lyukak helyét és kifúrni ;-)

Lehet NC géppel furatni a lyukakat, erre való a NYÁKtervező program "drill" file kimenete. Aki megteheti, tegye. Ez a profi megoldás.

Célszerű állványos fúrógéppel fúrni a lyukakat. Barkács áruházakban egészen olcsón lehet már egészen használható példányokat venni. A kézi fúrás jó szórakozás, főleg ha remeg az ember keze ;-)

Ja persze lehet ám úgy is tervezni a NYÁKot, hogy "pilot" fúrási mintát helyezzen el a program az átmenő lábak tappancsainak közepén. Maratáskor ottan lesz egy picuri pötty. Ez rendkívül megkönnyíti a lyukak megkeresését és szépen megvezeti a fúrószárat.

Fúrószárat nem szégyen jót venni. A "bementem a vasboltba" típusú fúrószár olyan is. Két-három fúrás után szanaszét megy az éle. A wolfram-karbid (angolul tungsten carbide) fúrószárak kifejezetten a kis átmérőjű lyukak (1m alatti) kemény anyagba (üvegszálas NYÁK való magas fordulatszámú (6000+) fúrására alkalmasak. Az eBay-en keressünk rá a 'PCB drill' szavakra és csudát fogunk látni. Nem is olyan drágák...

Ónozás

Mazochisták itt hagyják abba az olvasást és szenvedjenek nyugodtan a gyorsan oxidálódó rézfelület forrasztásával ;-) Aki nem ilyen, az gondoljon arra, hogy a panelt itt-ott forrasztgatni kell. Mondjuk alkatrészeket helyezünk el rajta. Vagy csak szeretnénk tárolni egy ideig, mielőtt hozzákezdenénk. Számtalan oka lehet, miért is szeretnénk a panel rézfelületeit beónozni. Szemfülesek mondhatnák, hogy lehet ám aranyozni... Lehet, ipari módon/vegyszerekkel. Sok pénzért. Házilag meg NEM LEHET.

(Létezik a mechanikus tisztítás és akrilán lakkal kezelés, de nem javaslom. A lakk fizikailag elég, amikor forrasztjuk. Serceg, füstöl. Házilagos megoldásnak elvileg megfelelne, de miért legyen ilyen, ha lehet jobb is?)

Praktikusan marad a vegyi és tüzi ónozás. Ónozás előtt mindenféle vegyszer maradékot és vizet el kell távolítani a panelről. Szép száraz és tiszta paneleket szeretünk ónozni.

A vegyi ónózás egyszerű, kell hozzá az ónozó oldat TN160, abban megfürdetjük pár percig a panelt és örülünk az eredménynek. Nem a legszebb, mert kissé matt,de nem rossz. Jól forrasztható, tartós. Kényelmes embernek megfelelő megoldás. Baj csak akkor lehet, ha a rézfelület túl vékony vagy ragyás. Az össze-visszaázott panel szokott ilyen lenni. Ilyenkor az ónozott felület is ronda és nehezen forrasztható.

A tüzi ónózás elvileg nehéz, hacsak nincsen jóféle forrasztókrémünk. Technikailag a panelre forrasztópákával felvisszünk egy vékony ónréteget. Ez nem szokott a rézen mindig csak úgy megtapadni. Ehhez kell a krém. Szépen, lehelet vékonyan, egy fogpiszkáló végével bekenjük az ónozandó rézfelületeket. Majd gyorsan, kevés ónnal, pákával végigforrasztjuk. A krém a korábban maratott, már oxidálódott panelek forrasztására/ónnal befuttatására is alkalmas. A jóféle krém pedig a TS570, a javító filcek kapcsán kicsit lehúzott cég valóban jó, praktikus és kifejezetten ajánlott terméke. Az eredmény kis gyakorlással és minimális kézügyességgel is szuper. Tetszetős, jól forrasztható, tárolható, tartós. Baj a ragyás rézfelülettel azért itt is lehet.

Ónozás után nem feledkezünk el ugye a panelt letisztítani! A forrasztó krém agresszív anyag, a gyanta ragadós, kormol és általában minden kosz az áramkör működését befolyásolhatja. (Gondoljunk a sok pici koromellenállásra, meg gyantadielektrikumra, ami a tekercseink induktivitását változtatgatja.) Ilyenkor kell elővenni Szilviát és az izopropil-alkoholt, majd szépen mindent lemosni velük. A száradás pillanatok műve, az eredmény magáért beszél.

Laminálógép

A Vaterán sikerült rálelnem erre a lamináló gépre: GMP Photoart-17LSI.

Nekem nagyon bevált, mert elektronikusan szabályozott a fűtése és a továbbító motorja. Csak A5 méretig használható.

Fotópapír

Boltban vettem. Valahol. Régen. Mert fényképet akartam nyomtatni. Sőt, nyomtattam is.

Vegyszerek

Ilyen vegyszereim is vannak (nem mind ajánlott, de szépen mutatnak együtt).

Kiemelném a forrasztó krémet, mely rendkívül hasznos.

Itt a duma vége. Sok sikert!