Mi az a D nyelv?

Egyszer volt, hol nem volt a számítógép. Azt pedig lehetett programozni gépikódban. A programozók ezt nem szerették, mert rút volt, de használták, mert csak ez volt. Aztán lett az assembler, ami már sokkal szebb volt, és ugyanúgy működött, mint a gépi kód. Sokáig a programozók az assemblert használták.

Aztán a programozók kitalálták, hogy a programozás nyelve lehet nem csak olvasható, de érthető és kényelmes is. Ekkor megalkották (előbb a BCPL, majd) a C nyelvet. És látták, hogy mindez jó. És így volt ez sok-sok évig.

Aztán jött Bjarne Stroustrup bácsi, aki azt mondta, hogy a programozás legyen olyan, mint a matematika: elvont, bonyolult, követhetetlen, de gyors és kíméletlen. Tervezett bele sok-sok csábító szépséget, csillogást. Tervezett bele kénköves csapdát jó sokat. Ígért egyszerűséget és kompatibilitást. Megteremtve ezzel az alapot Picipuha előretörésének. Mindezt a bábeli (és ördögi) zűrzavart elnevezte C++ nyelvnek.

Sok idő telt el azóta. A programozók kasztokra szakadtak. Felütötte fejét közöttük a széthúzás, nevezzük ezt akár nyelvi dialektusnak, compiler implementációknak, vagy java-nak (dzsuva), vagy C#-nak (szísárp), mindegy. És láták a kevesek, hogy ez nem jó. Nagyon-nagyon nem jó.

Ekkor Walter Bright bácsi - aki a káosz közepette már régóta próbálta a szép és üdvös, leggyorsabb, leghatékonyabb, leg-leg-leg C++ fordító programot létrehozni - azt mondta: "Véreim, ez nem jó! Térjünk vissza a C-nyelv tisztaságához! Az ígéreteket meg kell tartani! Szakítsunk a C és C++ hagyományaival! Vegyük át belőlük azt, ami jó! Irtsuk ki a gyomot! Legyen az új nyelv a D!"

De sokan meg sem hallották szavát, mert őket elvakította a Picipuha kényelme és a Kattintgatás. A kevesek - akik még ismerték a KommandLájn titkát - eleinte vitatkoztak, majd egyre számosabban csatlakoztak Walter Mesterhez. És a gondolat testet öltött. És lett belőle eleinte alfa, majd béta állapotú compiler. És mindez nagyon jó volt. Már akkor.

Aztán lett belőle kész 1.00 verziójú D fordító. És jó volt. És most is jó. Mindig.

És ekkor a világ nem állt meg. Sajnos ...

... mert jöttek a szájtépő okostojások, Stroustroup bácsi méltó utódai és belepancsoltak a működő közösségbe. Aspektusokkal, templétekkel, invariánsokkal, kupacokkal, iterátorokkal és egyéb szemfényvesztéssel tűzdelték tele a szépséges D nyelvet és elnevezték D 2.00-nak. A világ szerencséjére ez még nem igazán készült el...

De a D nyelv létezik, a fordító program (újabb verzióját) továbbra is fejlesztik. Egyre több implementációja létezik. Használható Linux, MacOS és Picipuha Ablakok alatt is.

(Update) Az okostojások leállították a D1.0 fejlesztését. Csak a 2.0-ás compilert fejlesztik.

Sajnos ez az egyszerűségen sokat rontott. Az okostojások nyertek. A minta programok tele vannak csili-vili template-tuple-inferred-auto vackokkal. Szegény szerencsétlen kezdő meg csak kapkodhatja a fejét. Ezzel szépen el lehet riasztani mindenki egy (kezdetben) egyszerű és hatékony nyelvtől.

Gratulálok a nagyokosoknak!

Lassan10 éve (mióta létezik...) foglalkozom Még a múlt évezredben kezdtem el foglalkozni D programozással. Első pillanattól tetszett, hogy szintaktikája hasonlít a C-hez, de letisztultabb, átgondoltabb, nem csak írható, de olvasható is. Folyamatosan fejlesztek C, C++ és D nyelven, sőt több olyan programot készítettem, amelynek C++ és D nyelvű implementációja is van. C++-ról D-re átírni egy kódot annyit jelent, hogy kicsit átformázom és kidobom a felét. D-ről C++-ra azt jelenti, hogy bizonyos konstrukciókat egyszerűbbekre (hosszabban leírtra) cserélek D-ben, majd a szintaktikát visszaalakítom. Így egy szép C++ programot kapok. Érdekes, de ha egyből C++-ban kezdi el az ember a fejlesztést gyakran nem lesz ilyen tiszta a kód.

Számomra a szövegszerkesztés karakteres, főleg ha programszövegről beszélünk. A kiadványszerkesztés az grafikus. (Innen kezdve a WinWord nem szövegszerkesztő, hanem egy kiadványszerkesztő jellegű okostojás-élősködő a gépen ;-)

Régebben DOS alatt létezett MultiEdit, meg Boxer, mint szövegszerkesztő. Aztán ezek vindózosodtak és ezzel számomra a használhatóságuk a nulla alá csökkent. Kellett valamit tenni. Elkezdtem írni a Wedit nevű szövegszerkesztőt C++ nyelven (Wizard's Editor). Ez el is jutott a használhatóság legalsó szintjére, de még tele volt memória folyás, buffer túlírás jellegű nehezen nyomozható problémával. Elvileg DOS, OS/2 és Linux alatt is lefordult, futott. Telt-múlt az idő. Az OS/2 kihalt. A Linux fejlődött. A vindóz elérte a 32 bitet. (Ebben a sorrendben :-)

Aztán eszembe jutott, hogy átírhatnám D nyelvre a szövegszerkesztőmet és a memóriaszivárgás automatikusan megoldódna, mert a D nyelv beépített garbage collectorral dolgozik. Ebből az lett, hogy egy hét alatt szinte teljesen újraírtam. Majdnem minden addigi funkció megmaradt (a billentyűzet kezelés környékén voltak operációs rendszer gondok) és teljesen stabillá vált. Teljesen. Ez szinte hihetetlen. Mivel a nyelv D, a név Dedit lett. Sajnos a platform a Win32 lett, mert itt nincsen más rendes szovegszerkesztő. Linux alá a portolást többször elkezdtem, de nem volt igazából fontos és eluntam.

A fejlesztés gyorsan folytatódott és elkezdtem napi szinten használni a programot. Szinte már ebben laktam. Azt mondják az Emacs ilyen. Persze az sokkal többet tud, de ami nagyon kellett, azt ebbe is mind belefejlesztettem. A fejlesztés belassult, az eszközt mindennap használom. Nekem jó. Tervek még vannak, de már nem kapkodok velük.

(Update) Azóta szinte teljesen átszoktam Linuxra, itt pedig van elég szövegszerkesztő, illetve testre szabható integrált környezet. A valódi portolás nem készült el. Ez a szövegszerkesztő szerintem már marad Windowsos. A Windows meg t0íz éveb belül kihal. Remélem.

A netről sikerült letölteni egy TV sorozat részeit ékes ánglius nyelven, ámde a talált feliratok nem pontosan illeszkedtek a részek képanyagához. Mivel akkor ez a sorozat TV-ben már ment, de egyben DVD-n nem lehetett megvásárolni, kénytelen voltam valamit sürgősen barkácsolni, mert a nejemmel együtt meglepetésként akartuk mindezt a sógornőmnek születésnapjára adni.

Van egy filmem, van egy feliratom, de ezek el vannak csúszva. Mintha két filmem lenne és két hozzájukvaló feliratom, csak meg kell találnom közöttük az összefüggést.

Feltételeztem, hogy a film nem létezik több változatban, csak több ember digitalizálta, ezért a hossza nagyjából és a szövege elvileg pontosan azonos, esetleg a formátumkonverziók miatt nem pontosan azonos sebességgel játszódik le és nem pontosan azonos helyen kezdődik-végződik. DE - és ez a lényeg - csak lineáris eltérés lehet a különböző film verziók között. Ha ez igaz, akkor két-két pont kijelölésével a két verzióban, minden idő pillanat - és ezzel együtt felirat bejegyzés is - összeilleszthető. A számítás minden bejegyzéshez egy aránypárral felírható. Számítógépnek ez nem kihívás.

Gyorsan kiválasztottam az SRT formátumot, ami könnyen olvasható ember és gép számára is, valamint minden eddigi, már meglévő, formátumkonverter és lejátszó program ismeri. Ez nekem jó lesz. A programot összeütöttem és már csak végig kellet nézni a Buffy 7 évadját... Gyorsítva ... EZ NEM NORMÁLIS EMBERNEK VALÓ ... Jó! Persze ezt rólam sem mondják, no de mégis!

Kezelés:
• Indítsd el a filmet, valami olyan lejátszóval, ahol tudsz előre-hátra tekergetni, lejátsza a meglévő (SRT-re konvertált) feliratodat és pontosan kiírja a filmidőt.
• Nézz bele a film elejébe és keress meg egy biztos pontot a filmben, amihez a feliratot is megtalálod. Kevésbbé javaslom a táj szépségén merengő primadonna hajlobogtatását, hanem inkább a "Hé, add ide a söröm!" jelenet pontos idejét tartanám jobbnak.
• Nézz bele a film végébe és ott is keress egy ilyen pontot.
• Végy egy szövegszerkesztőt vagy textviewert és nézz bele a felirat file-ba.
• Keresd meg a két megtalált ponthoz rendelt szöveg pontos filmidejét. Ha ezt SRT-ben ránézésre nem találod meg, akkor kérlek más eszközt használj, ez nem neked való!
• A felírt négy idő adattal ballagj el a command line-hoz és a subtitle programnak szépen add meg a file nevekkel egyetemben. Enter és ennyi. Ellenőrizd az eredményt a film ismételt megtekintésével! Ha elsőre nem sikerül, ne add fel, mert néhány tizedmásodpercet tologatni a szövegen szintén csak egy sor beírása.

Az ominózus kb. 7*20 rész felirat illesztése így megvolt egy hét alatt esténként. Ha csak a filmekbe beletekergetés idejét vesszük, illetve vonjuk le, akkor szinte nulla többlet időt igényelt tőlem az egész munka. Igazából egy A5-ös papírt jegyzeteltem tele.

Mostanában ígértek/mutattak nekem kattintgatós/húzogatós eszközt erre, de nem volt nagyon meggyőző, mert a bemutató egyén keresgette erősen az egérrel a menüket/gombokat, a program meg egyszerűen nem játszott le minden filmet. Tehát biztos van a SubTitle-nél jobb, de nekem ez is megfelel.

DirSync - könyvtárszerkezet és tartalom szinkronizáló

FarObject - egyszerű "D remoting"

C/C++ nyelven írt programok

Cutout

DBFman - DBF file kezelő

Commodore +4 / 64

D64lister - D64 file tartalom listázó

Detoken - Plus4 program listázó